SIMPLY MIXING
Az építési területen alkalmazott és keverendő anyagok sokszínűsége miatt kiválóan kell ismerni a keverési eljárásokat. Ha nem megfelelő eszközt választ az anyagok elkészítéséhez, az komoly szerkezetbeli károsodáshoz vezethet, de legalábbis meghosszabbíthatja az munkaidőt és szükségtelen fizikai megterhelést jelenthet a munkásoknak.
Az anyag jellemzői
Általános szabály, hogy nem a kész összekevert anyag a keverést követően a keverési rendszer meghatározója, hanem a keverési eljárás kezdetén alkalmazott összetevők. Az általában két összetevő (például száraz por és folyékony adalékanyag) elegyítéséből álló keverési folyamat jelenti a legnagyobb terhelést a gép számára. Ezen művelet során derül ki, hogy a megfelelő geometriájú keverőszárat használja-e.
Melyik meghajtást válasszam?
Először is azt az alapvető kérdést kell feltenni, hogy elektromos fúrót vagy kézi keverőt használ-e. A klasszikus elektromos fúró megfelelő kis mennyiségű főleg folyékony anyagok alacsony fordulatszámon való keverésére, maximum 120 mm átmérőjű keverőszárral. Ne használjon 500 W-nál kisebb kimenő teljesítményű elektromos fúrót. Ha nagyobb viszkozitású (félig folyékony) anyagokat kell kevernie nagyobb mennyiségben vagy nagyobb átmérőjű keverőszárral, akkor a meghajtás lelassul olyan mértékben, hogy a hűtés hiánya jelentősen csökkenteni fogja a gép élettartamát.
Ezzel szemben a kézi keverőket kifejezetten a keverés során fellépő nagy terhelésre készítették. A meghajtó elemek megfelelő teljesítményt és elegendő hűtést biztosítanak a motornak még nagy megterhelés esetén is, a speciális hajtómű pedig hosszú élettartamot és optimális teljesítményt garantál gépének.
Általános szabály, hogy minél nagyobb mennyiségű anyagot kell összekeverni, annál nagyobb átmérőjű keverőszárra van szükség. Cserébe viszont minél nagyobb átmérőjű keverőszárat használ, annál kisebb fordulatszámra van szükség, következésképp annál nagyobb meghajtóerő szükséges.
Melyik keverőszárat válasszam?
 |
 |
 |
 |
Az optimális keverés érdekében nem csak a megfelelő meghajtás, hanem a megfelelő keverőszár kiválasztása is fontos. A döntéskor az alábbi két tényezőt kell figyelembe venni: A keverendő anyag mennyisége határozza meg a keverőszár átmérőjét, de az anyag jellege adja meg a kialakítását, például a keverési módszert vagy tevékenységet!
 |
Lentről felfelé (jobbra forgó) Az anyagot az edény aljáról felfelé keveri, az anyag pedig oldalt ismét alulra áramlik. Nehéz anyagok esetében alkalmazandó, mint például malter, vakolat, ragasztó, homokkal és kaviccsal töltött anyagok. A keverő könnyen beledolgozza magát az anyagba. |
 |
Fentről lefelé (balra foró) Az anyagot az edényben fentről lefelé nyomja, az anyag pedig oldalt ismét felülre áramlik. A keverő nagy erejének köszönhetően víz hozzáadása nélkül is csomómentes massza keletkezik. Optimális olyan híg anyagokhoz, mint a festékek, diszperziók, száltartalmú anyagok vagy puha gipszvakolatok. |
 |
Párhuzamos keverőhatás Komponensek felfelé és lefelé történő mozgását a keverőszárak mozgatásával érik el. Optimális spatulyázó masszákhoz. A nagy keverőerő megakadályozza a csomóképződést |
